Népszavazásra gyűjtik az aláírásokat Nyíregyházán

Valamennyi megyeszékhelyen gyűjtik a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazási kezdeményezéshez az aláírásokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség aktivistái, s a többi konföderációt is arra kérik, hogy csatlakozzanak az akcióhoz.

A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazási kezdeményezés elsőként a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) csatlakozott, és az aktivistái valamennyi megyeszékhelyen gyűjtik az aláírásokat. Összesített számok még nem állnak rendelkezésre, de a közreműködők eddig nagyjából tízezer ívet igényeltek, s ezeken összesen 150 ezer aláírásnak van hely.

Az aláírásgyűjtés határideje november 28-a, tehát csaknem nyolc hét áll még rendelkezésre ahhoz, hogy a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges kétszázezer támogatót megszerezzük. Kérjük a többi konföderációt is, hogy álljanak a kezdeményezés mögé, és maguk is vegyenek részt az aláírok gyűjtésében.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma következő, október 12-i ülésén napirendre kerül ugyan december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a kormány és a munkaadói oldal egyaránt támogatja a felvetést. Kétségkívül ez lenne a legszerencsésebb megoldás, hiszen egy költséges népszavazást lehetne elkerülni vele, ráadásul a mai szabályok mellett egy referendum érvényességét jelentős erőforrások hiányában biztosítani szinte lehetetlen, hiszen – a minden korábbinál intenzívebb kormánypropaganda ellenére – még a kvótanépszavazáson sem vett részt a választásra jogosultak több mint ötven százaléka.

A népszavazást egyébként Bíró Zoltán magánszemélyként kezdeményezte, és kénytelen volt szembesülni vele, hogy sokan azért nem segítenek neki, mert az esetleg elvesző aláírásgyűjtő ívek után darabonként ezer forint bírságot kell fizetni. Ezt a kockázatot pedig nem mindenki vállalja. Ezért Bíró előbb a parlamenti frakciókhoz intézett levelet, kérve, hogy módosítsák ezt a rendelkezést.
Miután nem kapott érdemi választ, a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, ám a beadványát érdemi vizsgálat nélkül elutasították. Ugyanígy járt a Kúrián is, ezért alkotmányos jogának sérelme, vagyis a választáshoz való jog szükségtelen és aránytalan korlátozása miatt alkotmányjogi panaszt nyújt be az Alkotmánybírósághoz.