Az elveszett török-történelmi esszé

Gyermekfejjel az ember annyi mindet hall és csodálatos az, hogy mi minden marad meg és mi minden veszik el végképp az emlékezet útvesztőiben. Az emlékezetemben például tisztán él a képe egy eltűnt és soha elő nem került török katona legendájáról.

Az egész történet kíváncsi gyerek éveimben indult, amikor még szájtátva hallgattam az idős emberek meséit a rég múlt időkről. Egy ilyen késő őszi estén emlegették fel 1950-60-as években történt, amikor is az utcánkban egy ház alapjának kiásása közben egy komplett török katonát találtak lovastól. A történet e része felnőtt fejjel sem hihetetlen, hiszen Pátroha ahol az esett állítólag megtörtént a török hódoltság korában még egy erősen mocsaras terület volt. Ezért nem valószínűtlen, hogy egy erre kóborló ló és fosztogató lovasa, egy óvatlanul megválasztott útvonalnak köszönhetően belefulladt a mocsárba.

Majd pár évszázad múlva a Tisza szabályozását követően egy falu került a természet által rögtönzött sír fölé és így majd egy ház került volna a katona vállára, de az alap kiásása közben a katona került a kubikusok ásójának végére. Majd innen az illetékes múzeumban. De itt jön a csavar a történetbe, mikor egy ismerősömnél érdeklődtem felőle és az adott múzeumban dolgozik - váltig állította -, hogy a múzeum egy fia török katonával sem rendelkezik.

A nagy kutatás és érdeklődés dacára két tényt szögezhetünk le. A falu idősebb lakosai váltig állítják, hogy volt itt egy török, a múzeum alkalmazottjai meg azt állítják, hogy náluk nem járt, hacsak talán Isztambul környékén keresett magának egy csendesebb örök lakhelyet, már ha a régi magyar lakását mások el nem foglalták.

Nem lehet tudni egy biztos és személy szerint törököt fogtam vele, hiszi egy szó nem sok a múltjáról vagy az aktuális hollétéről, nekem ennyit sem árult el!

Pásztor Miklós