Az első 0-24 órás postai ügyintézésre alkalmas ügyfélteret Nyíregyházán nyitotta meg a Magyar Posta, ahol csomagfeladásra és -átvételre, ATM-ből történő készpénzfelvételre és egy speciális KIOSK ügyintézési automatán keresztülhivatalos okmány- és járműügyek intézésére teremtett lehetőséget. Cikkünkben bemutatjuk, még miért hasznos ez az újfajta "posta"!
Az idén 50 éves jubileumát ünneplő Nyírség Táncegyüttes új műsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye tánchagyományait állítja színpadra. A félszáz esztendő során a csapat repertoárján folyamatosan jelen voltak kisebb tájegységeink, falvaink, nemzetiségeink táncai, melyek továbbadását az egymást követő generációk mindig szívügyüknek tekintették.
Az áprilisi hónap sem telhet el premierek nélkül a Móricz Zsigmond Színházban. 2024. április 12-én pénteken a Hét tenger meséje gyerekelőadást mutatjuk be a Bárány Frigyes Stúdióban. Sediánszky Nóra népszerű motívumokat felelevenítő története külső és belső utazásokról mesél, álmokról és varázslatokról, valamint életünk legnagyobb kalandjáról, melyet az igazi otthon és a hozzánk tartozó társ megtalálása jelent.
Kutyázz Nyíregyháza! címmel az önkormányzat ingyenesen igénybe vehető – futtatónként kétalkalmas – engedelmességi kutyasulit szervez március 23-tól április 26-ig. Az órákon képzett trénerek segítségével a kutyák és a gazdik megismerhetik a közös együttélés alapjait.
A nyíregyházi színház hosszú időn át visszatérő sikerdarabja ezúttal új felfogásban, Keszég László rendezésében tér vissza a Rózsakert Szabadtéri Színpadra, új színekkel gazdagítva. A lényeg azonban változatlan: a csupa élet vígjáték, a felejthetetlen muzsika, a felhőtlen szórakozás.
2024. március 30-án a Szindbád Rendezvényteremben került bemutatásra Benedek Dániel és Egressy G. Tamás: VARIÁCIÓK EGY RABLÁSRA című darabja. 
2024. március 8-án, pénteken mutatták be Örkény István: MACSKAJÁTÉK című darabját a Móricz Zsigmond Színház Krúdy Kamarájában. A Mű előadásait Örkény István örökösei engedélyezték a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével. Örkény egyik legismertebb színpadi remekét, mely egyben a színésznők igazi jutalomfeladata is, Verebes István rendezte. 
2023. december 15- én, pénteken mutatták be a Bárány Frigyes Stúdióban a "Családi játszmák" című komédiát Rák Zoltán rendezésében. 
Georges Feydeau "Bolha a fülbe" című darabját bő 30 esztendő elteltével ismét műsorára tűzte a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. 2023. december 9-én Mészáros Tibor állította színpadra a vígjátékot, amelyet csak 16 éven felülieknek ajánlanak.
Kutyakozmetika 
Pipakiállítás a Jósa András Múzeumban
A 17. és 20. századból való történelmi pipákat és kellékeket mutat be a Jósa András Múzeum a Kelet-szlovákiai Múzeum gyűjteményéből március 6-ig. Balassa Zoltán Kassáról küldött múltidéző beszámolót a látogatók tájékoztatására.
Amint köztudott, a pipák dohányzásra használt eszközök, melyeket fából, agyagból, tajtékból, porcelánból gyártanak. Szárukat leggyakrabban meggyfából, szopókájukat szaruból, csontból, borostyánból készítették.A jelenlegi pipákat Franz Vicarius, osztrák orvos készítette először 1689-ben. Négy és félszáz évvel ezelőtt ezt a káros szenvedélyt az emberek nem ismerték, ám nagyon gyorsan elterjedt annak ellenére, hogy káros volta köztudomású lett.
A pipák leggyakoribb alapanyaga az égetett agyag. A cseréppipa a 19. század elejéig szinte egyeduralkodó volt a pipázók körében. Két fajtája létezett. Az angol-holland típus és a török, vagy magyar típus. Magyarországra a pipa a 16. században török közvetítéssel, Nyugat-Európába az indiánoktól jutott el. Az egyik angol főurat szolgája öntötte nyakon hideg vízzel, mert úgy vélte, ura kigyulladt, ha füstölög. Egykor a dohányzást Törökországban tiltották, sőt a delikvenseket úgy büntették, hogy pipájukkal az orrukat szúrták át és elkergették őket, ám ezt a rossz szokást nem sikerült kiirtani. A török pasák néha pipát ajándékoztak főurainknak, akik viszont nem éltek vele. Dísztárgyként tették félre.
A dohány termesztése a Magyar Királyság déli részein gyorsan elterjedt, a megfelelő klimatikus viszonyok miatt. A magyar cseréppipa készítésének fellegvára Selmecbánya és Debrecen volt (itt fekete pipákat gyártottak), de gyártottak pipát Gósfalván, Szomolnokon, majd a 19. században Pozsonyban, Kassán, Homonnán, Nyitrán és másutt is, ahol fazekasműhelyek működtek.
A pipák formájukat, színüket illetően különböztek egymástól. A pipát úgy készítették, hogy a fémformába, melyet olaj és petróleum keverékével kentek meg, belehelyezték az agyagot és sajtolták. A kisajtolt pipát simították. Selmecen összességében 67 fajtát gyártottak három színben. Vörösesbarnát, márványozottat és feketét. Színét az égetés nyomán kapta. Az elsőt hagyományos égetés nyomán nyerték, a fekete színt meg úgy kapták, hogy a pipák közé bükk, vagy tölgy fűrészport helyeztek. Annak füstje megszínezte a pipát. A márványozott pipa úgy készült, hogy azt sárral fedték be, tűre helyezték és szalmával égették. Így vékony, szabálytalan futású, fekete vonalakat kaptak. A selmeci pipák magas fényességét azáltal nyerték, hogy méhviasszal kezelték őket. A pipákat vésetekkel díszítették. Találunk rajtunk céhjelzéseket is.
A pipát dohánnyal kell etetni. A kassai dohánygyár 1851-ben létesült. 1870-ben már 1130 alkalmazottja volt. Itt szivarokat is készítettek, melyek iránt a kereslet állandóan növekedett. A nyilvánosság előtt nem illett dohányozni. A városi tanács 1823-ban elrendelte, hogy ennek megsértése esetén a polgároktól a pipát elkobozták és pénzbüntetést kellett fizetniük. A többieket megbotozták, vagy tömlöcbe zárták. Tilos volt a dohányzás a csűrökben, szalmával fedett házak mellett. Katonának sem volt szabad olyan helyen dohányoznia, ahol könnyen tűz keletkezhetett.
