Magyar erdészek a Vasér patak völgyében

Augusztus közepén a romániai Máramarosba látogatott a NYÍRERDŐ Zrt. nyolctagú  küldöttsége. Aknasugatagon találkoztak Adrian Danci erdőmérnökkel, a Máramaros megyei Erdőigazgatóság igazgatójával. 

 

 
Juhász Lajos vezérigazgató-helyettes az Országos Erdészeti Egyesület nevében megköszönte Danci igazgatónak és munkatársainak az együttműködési szándékot, amelynek eredményeként a közeljövőben közösen avatják majd fel - az ebben a városban született - Wagner Károly emlékkövét.
 
A Visói Erdészet területére érkezve először helyi erdészeti vezetőkkel, fakitermelő-  és fafeldolgozási vállalkozókkal találkoztak, majd megtekintettek egy helytörténeti múzeumot. Felső-Visó polgármesterének szívélyes hangvételű köszöntőjét követően lehetőség nyílt a Vasér-völgyi kisvasút alsó rakodójának megtekintésére.
 
A Keleti-Kárpátok Máramarosi havasainak öt, hosszan elnyúló gerince mély völgyeket vesz közre. Ezek egyike a vízválasztót jelentő ukrán határtól Felső-Visóig terjedő 62 kilométer hosszú Vasér patak völgye. A terület zöme erdő, amiből 23.6 ezer hektár az államé. Háromezer hektárnyi erdő a város-, illetve az erdőbirtokosság tulajdonában van, ezek az alacsonyabb fekvésű részeken borítják a hegyoldalakat.
 
Az 52 km hosszú, 760 mm nyomtávú kisvasutat a két világháború között építették, történetét – fával fűtött vasúti kocsiban utazva – Sajerli Mihály erdőmérnök ismertette a vendégekkel. A gőzmozdony vontatta szerelvény 10 km/óra sebességgel, négy órás hegymenet után érte el az Erdészet pihenőházát. A vasúti alépítményt az állami erdőgazdaság tartja fenn, a gördülő állomány vállalkozói tulajdonban van. Az alsó rakodóra leérkező fáért és a szállított turistákért - szerződés szerinti egységár alapján - fizet a vállalkozás az alépítményt fenntartó állami erdőgazdaságnak.
 
Szakszerűen kezelt bükkösök, majd fenyvesek között felfelé kapaszkodva számos vízépítési különleges megoldást láthattak a magyar erdészek a Vasér patakon. A szűk völgyben erdészeti rakodók, néhány –  csak nyáron lakott – szolgálati lakás, vasútüzemet kiszolgáló létesítmények és kis csemetekertek jelezték a rendszeres erdőgazdálkodást. Mind a bükköt, mind a lúcfenyőt fokozatos felújító vágással kezelik. Ahol valami miatt kevésbé sikeres a felújulás, csemetével pótolják. A hatvanöt éve példátlan idei aszályban a kefesűrű fenyő újulatokban a vezérhajtás idei magassági növekedése meghaladja az 50 centimétert.
 
Az évi 55 ezer köbméter fa kitermelése és leszállítása mind az erdészeket, erdei munkásokat, és vasutasokat-, mind technikát alaposan próbára teszi. Télen a vidéket magas hó borítja, erdei munkára nincs lehetőség. November elején a völgy kiürül, embert, állatot, gépeket az alacsonyabb fekvésű, városközeli telepekre mentik, s hóolvadásig - ami itt meglehetősen későn következik be – a festői völgy kiürül. 
 
A NYÍRERDŐ  munkatársai látogatásuk második napján – most dízel-mozdony vontatta vasúti szerelvényből – újra megcsodálhatták a jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező, ámbár infrastruktúrával még nem eléggé ellátott völgyet, gyönyörködhettek néhány nyár végén pompázó hegyividéki lágyszárú növény színes virágjában, és tiszteleghettek az első világháborúban hősi halált halt katonák – erdészek által gondozott – sírkertjében a hősök emléke előtt.
 
(Kovács Gábor)