Nap napja és Biovásár

 

A napenergia olyan energiafajta, amelyik in­gyen van, belátható ideig nem merül ki, nem kell importálni és nem szennyezi a környeze­tet. Bár természetesen nyáron jóval több áll be­lőle rendelkezésre, mennyi­­sége télen sem el­hanyagolható. Még Ma­gyarországnál olyan észa­kabbra fekvő or­szá­gok­ban is, mint például Hollan­dia, Anglia, vagy Német­ország, egyre inkább nö­vekszik a nap­ener­­giát hasznosító különféle megoldások alkalmazása. Aki például a szomszédos Ausztriában szétnéz a házaktáján, sokkal több napkollektort lát a tető­kön, a kertekben és má­sutt, mint nálunk. Pedig a napos órák száma ott csak 1500 évente - míg nálunk 2600 órán át süt a Nap!

 

A napenergia hasznosítá­sára jó lehe­tőségek nyíl­nak a lakóépületekben, elsősorban a családi há­zakban és más kisebb épületekben. Segítségével fűthetünk, melegvizet ké­szíthetünk vagy villamos energiát állíthatunk elő.

 

Passzív napenergia hasz­nosításról beszélünk, ha az épület egyébként is szüksé­ges szerkezeti ele­­meit használjuk a nap­energia felfogására és tárolására, vagyis nem alkalmazunk bonyolult épü­­letgépészeti berende­zéseket. Ebből a szem­pontból minden épület passzív napháznak te­kint­hető: a különbség a haté­konyságban van.

A napenergia hasznosítás legfontosabb be­ren­dezései az üvegfelületek. Az üveg ugyan­is át­en­ge­di a rövid hullámhosszúságú napsu­garakat, míg a belső, fel­melegített felületekről ki­sugárzott hősugarakat nem, így a befogott nap­meleg nem tud távozni. (Ezen az elven működik az üvegház is.)

Az üveg tehát csapdába ejti a napenergiát, és ha az épület kel­lő­kép­pen súlyos anyagokból a célnak meg­felelően lett kiala­kít­va, akkor az ingyen energia olcsón el is rak­tá­roz­ható. Nap-ház könnyűszerke­zeti elemekből nem ala­kítható ki, mivel nem elég a szerkezet hőtároló ka­pacitása.

 

Akkor tudunk sok nap­energiát hasznosítani, ha az épületet helyesen tájol­juk és a napsütötte hom­lokzatokon nagy és jó mi­nőségű üvegfelületeket alakítunk ki.

Az épületet az építési tel­ken úgy kell elhelyezni, hogy a lakószobák hom­lokzati felületeit mi­nél hosszabb ideig érhesse a napfény. Figyelembe kell venni a környe­ző árnyé­kot vető épü­le­te­ket és nö­vényze­tet is. (Fák telepí­tésénél gondoljunk arra, hogy nyáron hűsen árnyé­kolják épületünket, télen pedig védjék az uralkodó szelektől. A falra felkúszó növények nyáron hűtenek, télen védenek.)

 

Egy épület hőleadását nö­velik a kiszögellések, ki­ugró tetőablakok, a hideg sarkok.

Tömör alaprajzzal, ami­ben nincsenek felesleges kiszögelések, lekerekítet­tek a sarkok, jó hőszigete­léssel és a napsugárzást hatékonyan felfogó üveg­felületekkel a fű­tési költ­ségek 50-60%-a megta­karítható. A jól kialakí­tott passzív napházban a fűtési idény el­ső és utolsó hónapjában általában be sem kell kapcsolni a fű­tést.

 

A ház üvegezett felületét, azaz a befogható naphő mennyiségét télikertek létesítésével lehet je­len­tősen növelni.

A téliker­tek kellemes tartózkodási helyet nyújtanak, ezenkívül ha­té­ko­nyan csök­kentik a fűtési energia­igényt. Nagy előnyük, hogy már meglévő épüle­tekhez is hozzáépíthetőek. Hatékonyságuk fokoz­ható, ha sikerül befoglalni őket az épület tömegébe.

A passzív napenergia hasznosítás előnye az egyszerű és ezért költséghatékony megoldások alkalmazása. Azonban ahhoz, hogy a napenergia adta lehetőségeket hatékonyabban ki tudjuk használni, érdemes olyan technológiai megoldásokat alkalmazni, amelyek speciálisan a napenergia befogására és hasznosítására készültek. Ezeket az épületgépészeti berendezésekkel működő rendszereket aktív napenergia hasznosítóknak nevezzük.

 

A napenergia közvetlen hasznosítására szolgáló aktív rendszerek legfontosabb eleme a napenergia-gyűjtő szerkezet (elnyelőszerkezet), az ún. napkollektor. A napkollektor a napsugárzást elnyeli és a keletkezett hőt alkalmas munkaközegnek adja át.

 

Az aktív napenergia-hasznosító rendszer az alábbi alapvető elemből áll:

 

Elsősorban meglévő épü­leteknél érdemes figye­lembe venni az aktív nap­energia hasz­nosítás le­hetőségét. Az aktív rend­sze­rek lelke a napkollek­tor, melyet lehetőség sze­rint az épület déli tá­jolású tetején he­lyez­nek el. A kollektor csőkígyója vizet vagy fagy­álló folyadékot melegít fel, amivel hasz­­nálati melegvizet, esetleg fűtési vizet állítanak elő.

 

A kollektorban felmelegí­tett folyadék hőtárolóba kerül, amely lényegében egy szigetelt víz­tar­tály. A kollektor felülete és a tá­roló térfogata határozza meg végső soron a hasz­nosítható nap­energia mennyiségét.

Napkollektorokkal egy családi ház éves melegvíz igényének nagyobbik ré­szét biztosíthatjuk.

 

Egyszerű napkollektorral a kerti zuhanyozó vagy a gyerekmedence vizének felmelegítéséhez használ­hatjuk az ingyen energiát. Kellemes meglepetésként fog érni, hogy még az őszi bágyadt napsütés is képes 30-40 ⁰C-ra felfű­teni a vizet.

 

A legegyszerűbb napkol­lektor egy fekete hordó vagy tartály, kézmosó csappal vagy zuhannyal ellátva. Tavasztól-őszig meleg vizet ad a kertben, a tanyán, hétvégi telken.

 

Kertes házakban, kisgaz­daságokban a napenergiát a termények szárítására vagy gyümölcs-asza­lásra is felhasználhatjuk. Ezek a rendszerek lényegében levegős kollektorok segítségével üzemelnek, hasonlóan az épületfűtési megoldáshoz, azonban itt a meleg levegő zárt szárító-aszaló terekbe kerül bevezetésre. Ez a legolcsóbb, s garantáltan vegyszermentes tartósítási eljárás.

 

Magyarországon a hagyományos energiahordozói árak rohamos és további várható emelkedésével megdőltek azok a prognózisok, amelyek a napenergia aktív hasznosításának elterjedését - jelentős beruházási költsége miatt és csekély folyamatos ráfordításai ellenére – legfeljebb az ezredfordulót követő évtizedre valószínűsítették. Ehelyett a megvalósítás-beruházás költségei alig növekedtek, ill. más berendezésekéhez képest csaknem stagnáltak A folyamatos ráfordítás költségei pedig elenyészők a manapság 3,5-4-szeresére növekedett hagyományos villamos energia-, földgáz-, pébégáz-, távhőenergiák fogyasztói árához képest.

Az ezredforduló tájára, illetve középtávra várható pl. a napkollektoros melegvíz előállítás, ill. új épületeken a teljes fűtésnek és a melegvíz készítésnek a már mérhető, nagyságrendekkel nagyobb elterjedése.

Ráadásul az ismert egyszerű, de mégis gyárilag előállított és a kereskedelemben forgalmazott berendezésekhez képest a házilag előállított, könnyen barkácsolható kollektorok és boylerek létesítési költsége a maiaknak a felére is redukálható.

A ma még meglehetősen költséges berendezések­hez olcsóbban hozzájutha­tunk, ha ma­gunk is részt veszünk a napkollektorok összeszerelé­sében és beépítésében. Erre adnak lehetőséget Magyarországon a Napkollektorépítő Műhelyek. Ezeken a helyeken szerszámokat és szakmai segítségnyújtást nyújtanak, a kollektorok anyagárba kerülnek. A magyarországi műhelyek címeihez az E-misszió Egyesület Tanácsadó Irodájában juthat hozzá.

 

 És ne feledjük, hogy ha kevesebb energiát fogyasz­tunk, nemcsak a pénz­tárcánkat, de a kör­nyezetünket is kímél­jük!