Emléktábla Kisvárda fejlődéséért, hírnevéért, munkálkodóknak

 Emléktábla – Nevezetes hely vagy személy emlékét megörökítő feliratos kő– vagy érctábla. /Magyar Értelmező Kéziszótár.320 oldal./

A Dr. Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesülete kezdeményezte még az elmúlt év őszén, hogy Dr. Béres József kutató emlékére egy emléktáblát állítsanak a városban. Az emléktábla a Városi Könyvtár falára kerülhet, döntött a város önkormányzati képviselő–testülete az október 28–ai ülésén. Egy emléktábla már őrzi a neves kutató emlékét, volt munkahelyén a Teichmann Telepen. Ezt a táblát 2007. szeptember 11–én avatták. Emléktábla van a Vár falán, megörökítvén annak történelmi jelentőségét. De itt nyert elhelyezést a Balassi Bálint, s mellette –a déli falon–II. Rákóczi Ferenc kisvárdai tartózkodásának emléktáblái.

Őrizzük meg emlékeinket

Ha Kisvárda történetét fellapozzuk, akkor már az első oldalaknál, a római katolikus templom alapítására vonatkozó dokumentumot találunk. „Bökönynél, a tatárok ellen nyert győzelem emlékéül építette Sz. László MAGY. KI. 1082–ben.” Ez a történelmi tény is megérdemelné, hogy a templom külső falán emléktábla hirdesse mindenki számára a nevezetes eseményt. De menjünk tovább. A kézikönyvek általában, mint az első magyar költőnőt tartják számon Telegdy Katát, a nagyműveltségű, az irodalomban is jártas, reneszánsz nemesasszonyt. De ugorjunk több évszázadot. Somogyi Rezső gyógyszerész –az egykori községi elemi iskola alapítója– emléktáblája névadó iskolájának a falán található, mellszobra pedig az iskola udvarán. Somogyi Rezsőt, 1896–ban áprilisában a képviselő–testület felkérte, hogy foglalja össze a város históriájának legfőbb állomásait. Ez a néhány oldalas mű önálló nyomtatványként is megjelent.

Kisvárda első díszpolgára Liptay Béla

Liptay Béla jékei földbirtokos 1910–ben –100 éve– a Munkapárt jelöltjeként lett a kisvárdai kerület országgyűlési képviselője. Országgyűlési munkássága alatt jelentősen hozzájárult Kisvárda fejlődéséhez. Két fontos kultúrintézmény neki köszönheti létét. Az 1895–óta áhított gimnázium 1911–ben nyílt meg. Az impozáns épület megvalósításában és felszereltetésében elévülhetetlen érdemei voltak. A Szent Orsolya–rendi zárda és tanítóképző, valamint a hozzá tartozó római katolikus polgári leányiskola szintén a politikus közbenjárásának eredményeként szolgálta a nevelés ügyét. A Nagyvendéglő udvarán –a mai „olajos ház” helyén– elhangzott beszédében kijelentette, hogy: „Nem fogok addig nyugodni, míg a baktai vonat a gimnázium kapujához nem hozza a tanulókat.” Ezt a vállalását is teljesítette, hiszen 1912. szeptember 28–án megnyitották a Kisvárda–Nyírbakta közötti vasútvonalat, az ún. Hármasúti megálló vagy másképpen kisállomás valóban létrejött. Ezzel egy olyan városrész indult meg a fejlődés útján, mely a település központjától és nagyállomástól egyaránt távol esett. Ősei birtokán, Jékén gazdálkodott. Kisvárda képviselőtestülete 1914. január 25–én rendkívüli ülést tartott. Ezen a főjegyző, Ébner Jenő terjesztette elő az elöljáróság indítványát, hogy a kerület képviselőjét „Kisvárda község díszpolgára” címmel tiszteljék meg. A javaslatot a közgyűlés elfogadta, s a jeles férfiút a kitüntető cím birtokosává nyilvánította. A díszpolgári oklevelet egy 38 fős küldöttség vitte, február 28–án Budapestre. A kisvárdai ügyvéd dr. Vadász Lipót, akkoriban igazságügyi állam, titkár jelenlétében bensőséges ünnepségen adták át, Liptay Béla földbirtokosnak, m. kir. gazd. főtanácsosnak, a felsőház tagjának a díszes oklevelet.

Neves személyiségek

A XX. században már sokasodnak azok a személyiségek, akik munkásságukkal hírnevet szereztek Kisvárdának. A két mártírhalált halt neves pedagógus, Császy László és Vári Emil munkáságára emléktábla és szobor emlékeztet. Igaz, hogy a Mátyás király úton lévő Császy emlékház faláról hiányzik a tábla, de sűrű növényzet takarja el mellszobrát a róla elnevezett gimnázium udvarán (Szent László Katolikus Szakközépiskola). Az ezt követő években jelentős szerepet játszott a település gazdasági életében a Diner család. Diner Gyula és Diner István. Pénzintézetek létrehozása, a Közgazdasági Bank, Kisvárdai Ipar és Kereskedelmi Bank. A Szabolcsi Gazdák Szeszfinomító Szövetkezetének létrehozása (melynek elődje a Felsőszabolcsi Központi Szeszfőző Szövetkezet volt), is Diner István kormányfőtanácsos nevéhez kötődik. Élethivatása a szó legszorosabb értelmében a munka volt. Vallotta, hogy dolgozni önmagunkért és másokért. Munkálkodni és munkát adni, dolgos kezeknek kenyeret adni azok megélhetését biztosítani.

Sportoló, zenész és kutató

Világhírű sportolót is adott a város. Halasy Gyula 1924–ben Párizsban, agyaggalamb lövészetben új világcsúccsal egyéni olimpiai bajnokságot nyert. 1932–ben, szintén Párizsban, egyéniben második, csapatban első helyezést ért el az élőgalamb–lövészetben. Virágh Ferenc 1931–1935 között a helyi újság, a Felsőszabolcs főszerkesztője lett. A várnál és a római katolikus templomnál folytatott régészeti ásatásokat. Történeti kutatásait lapjában is megjelentette. De vállalkozott arra is, hogy írásaival felrázza a várost, rá irányítsa a település lakóinak a figyelmét azokra a problémákra, amelyek megoldása a haladás a fejlődés érdekében elengedhetetlen volt. De Kisvárda szülötte, id. Járóka Sándor (Kisvárda 1922.február 16 –Budapest. 1984. április 11.) prímás, a Népművészet Mestere, aki még Karády Katalinnak is húzta. De megérdemelné az emléktáblát, a város központjában Teichmann Vilmosnak, a növénynemesítő, Makay László a múzeum létrehozója és első igazgatója. A fenti felsorolások a teljesség igénye nélkül lettek kiemelve. Lehetne még sorolni, helyeket és neveket, akik megérdemelnék, hogy emlékezzünk rájuk.

A képviselő–testület döntése alapján a Városi Könyvtár épületének falán lesz elhelyezve Dr. Béres József emléktáblája. Az épület északi falán nyerhetne elhelyezést a városért, hírnevéért munkálkodók emlékét felidéző emléktábla csoport, a terület alkalmassá tételét követően. A teljességre törekedve meg lehetne kérdezni a városlakókat, hogy kinek az emlékét kívánják megőrizni egy ilyen városi emlékhelyen. De a szakmának, a helytörténésznek, a Városszépítő Egyesületnek, a Civilszervezeteknek is jelentős szakmai ismeretét figyelembe véve lehetne teljes a város központjában, illő környezetben, a Flórián téren elhelyezendő emléktábla együttes kialakítása.

 forrás: kelethir.hu